Az ég meg csak szürköl
te meg úgy aláfekszel
integess az angyaloknak
lássanak még egyszer

aztán ha felkeltél
igazítsd a hajad
keress bélést bánatból
és tömd ki vele magad

és hogy az élet így vizitel
késekkel meg borokkal
ne remegj mert felesleges
ez együtt jár a korunkkal

csontot a kutyának
bélést a bánatnak
töményt a léleknek
s jó bort a halálnak
látod az egész csak ennyi
növessz szélesre szárnyakat
mert nem véd meg semmi
sem emlék sem varázslat

az utolsó szó jogán még
suttogd el elég volt
fáj a torkod (rajta akadt)
mit az élet eléd tolt

s mikor az ég majd épp
nagyon kékes lesz
s mindenki bőszen
fogadalmat tesz

és hisz is benne, keresztet vet
valami jobb világról életcélról
mindenki csak bólogat majd
csak azt nem érti mire célzol

csontot a kutyának
bélést a bánatnak
töményt a léleknek
s jó bort a halálnak
látod az egész csak ennyi
növessz szélesre szárnyakat
mert nem véd meg semmi
sem emlék sem varázslat

aztán jobb napokon néha érzed
jó ez így csak nem ezt kérted
s összvagyonod (nihil léted)
mondd meg nekem kitől félted